Kilenc évvel ezelőtt, 2017-ben ünnepelte a református egyház a reformáció 500. évfordulóját. 1517. október 31-én Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes Wittembergben kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, melyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett. 9 évvel ezelőtt látványos és hangzatos ünnepségek keretében emlékeztek a reformátusok. Idén újra ünnepet ülnek: 450 évvel ezelőtt, 1576-ban tartották a hercegszöllősi (Horvátország) zsinatot, mely a magyarországi református egyház történetének egyik meghatározó eseménye volt.
A zsinat célja az volt, hogy a dunamelléki református egyház tanítását és szervezetét egységesítse a reformáció korában. Itt fogadták el a Második Helvét Hitvallást, amely a magyar reformátusok egyik alapvető hitvallási irata lett. A zsinat ezzel egyértelműen a kálvini irányzat mellett kötelezte el magát, szemben az unitárius és más reformirányzatokkal. Fontos döntés volt az is, hogy szabályozták a lelkészek életét, kötelességeit és erkölcsi normáit. Meghatározták az egyházi fegyelem alapelveit, valamint a gyülekezeti élet rendjét. A zsinat külön figyelmet fordított az oktatás és a hitoktatás fontosságára. Határozatai hozzájárultak ahhoz, hogy a református egyház szervezetten és egységes tanítással működjön a török hódoltság idején is. A hercegszöllősi zsinat megerősítette az egyház belső autonómiáját a világi hatalmakkal szemben. Jelentősége abban is áll, hogy hosszú időre meghatározta a magyar református identitást. A zsinat döntései több évszázadon át hatással voltak az egyházi jogra és gyakorlatra. Összességében a hercegszöllősi zsinat a magyar református egyház megszilárdulásának egyik kulcspontja volt.
fotók: Kalmár Csaba