Farsangvasárnappal elkezdődött az úgynevezett „farsang farka” időszak, ami valójában három napot foglal magába: a már említett vasárnapot, amelynek több elvezése is ismert – csont-, sonka-, vajhagyóvasárnap, ötvened-, piroska-, vevő- és sardóvasárnap –, farsanghétfőt (asszonyfarsang, húshagyó-, böjtelőhétfő) és húshagyókeddet. Ez a három nap már felkészülés a hamvazószerdával következő 40 napos böjtre, amely Jézus sivatagi böjtölésére és felkészülésére emlékeztet. Ez a megtisztulások időszaka: nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Azonban a böjt kezdetéig hátravan még néhány óra, hiszen a húshagyókedd pontban éjfélkor ér véget. Tartsanak hát velem – a böjt előtt még egyszer, utoljára – egy kulináris kirándulásra: nézzük meg, hogy ünneplik a világban a húshagyókeddet, milyen gasztronómiai élményekkel vértezik fel magukat a népek az önmegtartóztatás 40 napja előtt.
Ami nálunk húshagyókedd, az az angol nyelvterületen Shrove Tuesday, a franciáknál Mardi Gras, a németeknél pedig Faschingsdienstag. A lényeg azonban nem az elnevezésben van, hanem a tartalomban: az utolsó nap, amikor lehetőség nyílik még egyszer igazán jóllakni, húsos, zsíros, laktató ételeket fogyasztani. A húshagyó szó ugyanis arra utal, hogy ezen nap leteltével el kell hagyni a húst az étrendből, sőt nemcsak azt, hanem sok helyen a tejtermékek, a tojás és az alkoholfogyasztás is tiltottá vált.
Nézzünk most körül a nagyvilágban: milyen étkek kerülnek az asztalokra Amerikában, Franciaországban, Németországban, Angliában – hogyan „táraznak be” ezen országok hagyománytisztelő lakosai. Kezdjük a sort a hozzánk legközelebb esővel, a német nyelvterülettel, ahol az elnevezés – magyarra fordítva – farsangkeddet jelent.
Németországban, főként annak déli részén, Bajorországban és Tirolban hagyományosan ezen a napon rengeteg fánk készül. Ezek közül a legkedveltebb az úgynevezett Berliner, azaz a töltött fánk, amely nálunk is rendkívül közkedvelt. A gombócra formált édességet többnyire eper-, málna- vagy bogyósgyümölcsökből készült lekvárral töltik meg. Hasonlít a nálunk fogyasztott szalagos fánkhoz, viszont gazdagabb, súlyosabb, teltebb a tésztája, több tojássárgáját, néha nem kis mennyiségű rumot is tartalmaz.
Franciaországban, ahol a Mardi Gras (kövér kedd) elnevezést használják, elsősorban szintén az édességé a főszerep. Ennek a napnak tipikus desszertje van, ami a francia és belga konyha egyik remeke: a királytorta. Ez a mandulás vagy csokis finomság kör alakú, ami a koronát szimbolizálja. Édes, fahéjas tésztából készül, kandírozott vagy aszalt gyümölcsökkel, és édes krémmel van töltve. Kifejezetten figyelnek a torta megjelenésére is: három színben pompázik – lila, zöld és arany –, ezek szimbolizálják az igazságot a hitet és a hatalmat. A királytorta nemcsak a franciák húshagyókeddi „kiváltsága”: Amerikában is sok tájegységen megjelenik.
A franciák ezen a napon több helyen rendeznek utcai mulatságokat, ahol sós és édes palacsintákat is kínálnak – crêpes –, gofrit és a kelesztés nélküli francia fánkot, a beignet.
A taliánoknál szintén az édes süteményeket eszik legtöbben a böjtöt megelőző napon. A chiacchiere ropogósra sült tésztacsíkokból áll, melyet csokival öntenek nyakon, ráadásként még porcukorral is megszórják. Másik kedvelt csemege a castagnole – ezek apró, gesztenye alakú gombóckák: kívül ropogósak, belül puhák.
A szerbeknél az egyik legkedveltebb farsangi étel (a fánkon kívül, természetesen) a gibanica, ami rétestésztából készült sós sütemény, gazdagon töltve túróval, sajttal és tojással. A sarma egész évben népszerű náluk, ám farsangkor halmozottan többet készítenek és fogyasztanak belőle. Savanyú káposztába tekert darált húsból és rizsből áll az étel, melyet gyakran füstölt hússal főznek.
Az angolszász országokban a húshagyókeddet (Shrove Tuesday) a palacsinta napjaként tartják számon. A finom ízeken kívül praktikus háttere van: a háziasszonyok a böjt kezdete előtt ki akarják üríteni a kamrából a tejet, a tojást és vajkészleteiket.
Egy kicsit szélesebbre tárva az ollót, lessük meg, milyen étel a legkedveltebb a világ legnagyobb és leglátványosabb karneválján, Rioban: a brigadeiros egy sűrített tejből és kakaóból készült, leginkább a trüffelgolyóhoz hasonlító édesség – ebből hatalmas mennyiség fogy el.
S hogy mi a helyzet idehaza? Nos, a farsang farki asztalok bizony roskadoznak a disznótorok finomságaitól: sült kolbász és hurka, töpörtyű, szalonna és disznósajt szinte mindenhol akad. A lényeg, hogy zsíros és kiadós legyen az étel, és ugyanez vonatkozik az édes és sós süteményekre is. Tavaly volt lehetőségem részt venni az ekecsi bőgőtemetésen, ami – a hagyományos tréfálkozó siratáson és népzenei betéteken kívül – valóságos lakomának bizonyult, ahogyan az azt megelőző évben meglátogatott bősi bőgőtemetésen is.
A húshagyókedd azonban nemcsak a lakomázásról szól: testi-lelki felkészülés ez a böjtre, mely a keresztény hagyományok szerint az önmegtartóztatás és a lelki tisztulás időszaka – felkészít Jézus szenvedéseire és a feltámadásra. Egyházi tanok és dietetikusok egybehangzó véleménye, hogy a tudatosan betartott böjt szinte felszabadulást hoz az embernek – minden téren.
fotók: Kalmár Csaba, wikipédia