Közös bűnbánattal kezdődött a nagyböjt Pannonhalmán

A hagyománnyá vált hamvazószerdai eseményen református, evangélikus, ortodox és más keresztény közösségek képviselői közösen kapcsolódtak be a vesperásba: zsoltárokat énekeltek, könyörgéseket olvastak fel, és együtt végezték a hamvazás szertartását. A fohászokban a békéért, az üldözöttekért és a teremtett világ védelméért is imádkoztak.

A liturgiát megnyitó köszöntésében Hortobágyi T. Cirill főapát arra emlékeztetett, hogy a hamu az emberi élet mulandóságát és a bűnbánat szükségességét jelképezi, ugyanakkor Krisztusban a halál is új értelmet nyer. A nagyböjt – fogalmazott – a belső megújulás ideje, amely a húsvéti remény felé vezet.

Az igehirdetésben Fekete Károly református püspök a megbocsátás határtalanságát hangsúlyozta. A Máté-evangélium példázata nyomán kiemelte: a kiengesztelődés nem számok kérdése, hanem a szív átalakulása. Isten irgalma – mondta – felmérhetetlen, és erre hívja az embert is, amikor arra kér, hogy teljes szívből bocsásson meg.

A szertartás végén a megáldott hamuval a jelenlévők a bűnbánat jelét vették magukra. A közös ima és az azt követő testvéri együttlét ismét megerősítette: a nagyböjt kezdete nemcsak személyes, hanem közösségi és ökumenikus meghívás is a megújulásra.