Ausztriában az oktatási reform részeként a gimnáziumok felső tagozatán csökkentenék a latin – és részben más idegen nyelvek – óraszámát. A változtatás a 9–12. évfolyamot érintené, vagyis azt az időszakot, amikor a diákok az érettségire készülnek. A felszabaduló órakeretet új tantárgyak, például a „Média és demokrácia”, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák bevezetésére fordítanák.
Első pillantásra ez pusztán tantervi módosításnak tűnik, valójában azonban mélyebb kérdést vet fel: milyen műveltségeszményt tartunk fontosnak a jövőben?
A latin sok diák számára nehéz és kevéssé „gyakorlatias” tantárgy. Nem ígér azonnali hasznot, viszont elemzésre, lassításra és következetes gondolkodásra kényszerít. Éppen ebben rejlik sajátos ereje: megtanít a szövegek szerkezetének megértésére, az érvelések felépítésének átlátására.
A mesterséges intelligencia korában, amikor gépek is képesek szöveget generálni, felértékelődik az a képesség, hogy valaki felismerje a mögöttes logikát és összefüggéseket. A latin ebben a tekintetben nem a múlt maradványa, hanem a strukturált gondolkodás egyik eszköze.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sok tanuló számára inkább akadályt jelent, mint lehetőséget. Ha a latin csupán szelekciós eszközzé válik, elveszíti nevelő funkcióját.
A vita ezért nem egyszerűen arról szól, maradjon-e a latin a gimnáziumi felső tagozaton, hanem arról, miként tanítsák. Lehet-e korszerűbb módszerekkel, új pedagógiai eszközökkel úgy megőrizni, hogy valóban gondolkodásra neveljen?
A kérdés túlmutat az osztrák gimnáziumokon: az oktatás jövőjéről, a hagyomány és a modern készségek egyensúlyáról szól – írja a Katholisch német hírportál.
fotó: pixabay