Raymond Leo Burke bíboros

Portálunkon időről időre bemutatjuk a római katolikus egyház bíborosait. Leginkább azokat, akiknek a neve leggyakrabban felmerül a média világában.

2008-ban XVI. Benedek pápa az Apostoli Szignatúra prefektusává nevezte ki, amellyel Burke lett a Katolikus Egyház legfelsőbb bíróságának vezetője. Ez a legmagasabb rangú kánonjogi tisztség, amelyet amerikai főpap valaha betöltött. 2010-ben bíborossá kreálták.

Burke bíboros teológiailag és jogilag is a klasszikus, doktrinális ortodoxia határozott képviselője. Gyakran szólal meg bioetikai, családjogi és liturgikus kérdésekben, publikációi a nemzetközi egyházi diskurzus állandó hivatkozási pontjai. A hagyományos liturgikus formák elkötelezettje, és hangsúlyosan védi az egyházi tanítás koherenciáját a modern társadalmi folyamatok között.

Ferenc pápa 2014-ben a Máltai Lovagrend patrónusává nevezte ki. Egészségi állapota a 2021-es súlyos COVID-fertőzés után stabilizálódott, továbbra is aktív előadó és író.

Burke bíboros mára a világegyház egyik legbefolyásosabb konzervatív hangja, aki következetesen képviseli a hit, a jog és a liturgia egységét az egyházi életben. Sokak szerint viszont ezt a “következetesség” nem mindig szolgálja az egyház javát. Sőt, a konzervatívok által progresszíveknek nevezett modernisták azzal vádolják, hogy az egyházat visszavezetné a II. Vatikáni zsinat előtti korszakba. 

Raymond Leo Burke bíboros gyakran celebrál „régi rítusú”, vagyis tridenti szentmisét. Számára ez a liturgikus forma nem nosztalgia, hanem az Egyház élő hagyományának kifejezése. Úgy látja, hogy a régi rítus világosabban hangsúlyozza a szentmise áldozati jellegét és Isten elsőbbségét. Burke bíboros szerint a liturgia nem önkifejezés, hanem az Egyház tanítását hordozó, formáló valóság.