Újfajta hangsúlyt kap az idei nagyböjt XIV. Leó pápa üzenetében. A Szentatya arra buzdítja a híveket, hogy a hagyományos önmegtagadás mellett fordítsanak figyelmet beszédükre is: vállaljanak „böjtöt” a bántó, indulatos és megosztó szavaktól.
A pápa szerint a megtérés nem csupán az étkezési szokások megváltoztatását jelenti, hanem a kommunikáció átalakítását is – a családi asztalnál, a munkahelyi közegben, a médiában, a közösségi hálókon, sőt az egyházi és politikai térben is.
A csendből fakadó megújulás
A nagyböjt az Egyház életében mindig a lelki fókusz ideje: visszatérés ahhoz, ami lényeges. XIV. Leó rámutat, hogy a mai ember mindennapjait információáradat és folyamatos zaj tölti ki, ezért különösen fontos a tudatos elcsendesedés.
A megtérés első lépése a figyelem. Figyelem Isten szavára a Szentírásban és a liturgiában, de figyelem a szenvedők, az igazságtalanságot elszenvedők kiáltására is. A pápa szerint a hívő embernek előbb hallgatnia kell, és csak azután megszólalnia.
A bibliai kép, amelyben Isten meghallja népe jajkiáltását, arra emlékeztet, hogy a keresztény ember sem lehet közömbös a világ fájdalma iránt.
Több, mint ételböjt
XIV. Leó felidézi a nagyböjt három klasszikus útját: imádság, böjt, alamizsna. Az ételtől való tartózkodás – hangsúlyozza – nem puszta hagyomány, hanem a vágyak rendezésének eszköze. Segít tisztábban látni, mi fontos, és ébren tartja az igazságosság iránti éhséget.
A pápa ugyanakkor figyelmeztet: a böjt nem önigazolás vagy látványos lelki teljesítmény. Akkor válik hitelessé, ha alázattal és Istenbe vetett bizalommal éljük meg.
A nyelv fegyelme
Az idei üzenet középpontjában a beszéd áll. XIV. Leó arra hív, hogy mondjunk le a sértő megjegyzésekről, a túlzó ítéletekről, a pletykáról és a megalapozatlan vádaskodásról. A szavak – figyelmeztet – képesek rombolni kapcsolatokat, közösségeket, sőt egyházat is.
A pápa szerint a nagyböjt kiváló alkalom arra, hogy tudatosan változtassunk megszólalásaink hangnemén. A türelem, a tapintat és a jóindulat nem gyengeség, hanem a keresztény érettség jele.
A mindennapi döntések szintjén
A „szóböjt” a konkrét helyzetekben dől el: amikor valaki nem válaszol indulatosan egy vitában; amikor nem oszt meg ellenőrizetlen hírt; amikor tartózkodik a bántó kommentektől az interneten; amikor inkább hallgat, mintsem hogy tovább szítsa a feszültséget.
A pápa szerint ez gyakran nehezebb, mint az ételtől való tartózkodás. Az ember ösztönösen reagál, védekezik, érvel, visszavág. A keresztény út azonban más logikát követ: a szelídség és az önuralom logikáját.
Közösségeink jövője múlhat rajta
Az üzenet arra is rámutat, hogy a megtérés társadalmi és egyházi következményekkel jár. A kommunikáció minősége meghatározza családjaink, plébániáink és közösségeink légkörét. A béke nem csupán nagy gesztusokból születik, hanem a hétköznapi beszélgetések hangneméből.
XIV. Leó felhívása ezért egyszerre személyes és közösségi: kevesebb indulatos szó, több figyelem; kevesebb ítélkezés, több megértés. A nagyböjt így nem csupán a tányérunkat, hanem ajkainkat is érinti – hogy szavaink a remény és a béke eszközeivé váljanak.
fotó: közösségi média