A világhálón, illetve a közösségi médiában időről időre felbukkan egy-egy megrázó kép. Most éppen egy olyan fotó terjed, amelyen a pápa kórházi ágyon fekszik. A képhez drámai felirat társul. Imára szólít, és kimondottan lájkvadász-módra sugallja: súlyos esemény történt.
A gond csak az (azaz ebben az esetben, hála Istennek!), hogy semmi ilyesmi nem történt. A kép ugyanis mesterséges intelligenciával készült.
Néhány évvel ezelőtt még könnyű volt felismerni a manipulációt. A hamis képek eléggé torzak voltak. Az arcok természetellenesek. A részletek pontatlanok. Ma azonban egészen más világban élünk. A mesterséges intelligencia olyan fotókat képes előállítani, amelyek szinte tökéletesek. Valóságosnak tűnnek. Meghökkentenek. És éppen ezért könnyen megtévesztenek. Mert ugye nemcsak ChatGPT van már, hanem rengeteg különböző program, mely megvásárolható, s kezdődhet a “művészet”.
A probléma azonban nem csupán technikai kérdés. Sokkal inkább erkölcsi. És egyben társadalmi is.
A mesterséges intelligencia új eszközt adott a karaktergyilkosok kezébe is. Egyetlen kép elég ahhoz, hogy valakiről azt a látszatot keltsék: beteg. Vagy botrányba keveredett. Esetleg éppen valami szégyenletes dolgot tett. Nincs szükség bizonyítékra. Elég egy jól elkészített kép, és máris elindul a lavina.
A közösségi média pedig tökéletes terep ehhez. Egy hamis kép percek alatt körbejárhatja a világot. Mire kiderül az igazság, addigra már ezrek vagy milliók látták.
A politika is felfedezte ezt az eszközt. Egy manipulált videó vagy hangfelvétel képes lehet megingatni egy politikus hitelességét. A választók pedig gyakran már nem tudják eldönteni, mi az igazság és mi a manipuláció.
De az egyház és a közélet szereplői sincsenek biztonságban. Ma már bárkiről lehet „bizonyítékot” gyártani. Egy fénykép. Egy hangfelvétel. Egy videó. És mindez úgy néz ki, mintha valódi lenne.
A legnagyobb veszély azonban nem is az, hogy hamis hírek születnek. Hanem az, hogy az emberek lassan mindenben kételkedni kezdenek. Ha minden kép lehet hamis, akkor egy idő után a valódi képekben sem hiszünk. Gondoljunk csak például a “dubaji bombázásokra”…
Így születik meg a bizalmatlanság kora. Ezért ma az egyik legfontosabb erény a józan kételkedés. Nem minden igaz, amit látunk. Nem minden hiteles, ami „breaking news” felirattal jelenik meg. Egy kép önmagában már nem bizonyíték.
A technológia fejlődése megállíthatatlan. A mesterséges intelligencia rengeteg jóra is képes. Segíthet az orvoslásban, a kutatásban, az oktatásban. És ez jó. És nagyon fontos. Élni kell a lehetőséggel!
De ugyanezzel az eszközzel hazugságot is lehet gyártani. És talán soha nem volt ennyire igaz a régi figyelmeztetés: nem minden az, aminek látszik.
fotó: közösségi média