A legvidámabb este a zsinagógában

A purim a zsidó vallás egyik legvidámabb ünnepe, amely a perzsa birodalomban élő zsidók megmenekülésére emlékezik. Történetét a Héber Biblia egyik könyve, Eszter könyve meséli el. A hagyomány szerint a gonosz főember, Hámán ki akarta irtani a birodalom zsidó lakosságát, ám terve meghiúsult. A zsidó származású királyné, Eszter bátran közbenjárt népéért férjénél, Ahasvérus királynál, és leleplezte az összeesküvést. Az események végül a zsidók megmeneküléséhez és ellenségeik vereségéhez vezettek. A purim szó a „púr”, azaz sorsvetés szóból ered, mert Hámán sorsot vetett a pusztítás napjának kijelölésére. Az ünnepet ádár hónap 14. napján tartják (márciusban), és fő micvái közé tartozik Eszter könyvének felolvasása, az ajándékküldés és az adakozás a szegényeknek. Ilyenkor szokás jelmezbe öltözni, zajkeltéssel „kitörölni” Hámán nevét, valamint vidám lakomát rendezni. A purim üzenete, hogy még a rejtett isteni gondviselés is megőrizheti a közösséget a legnagyobb veszély idején is.