Pont jókor érkeztem a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontba, hogy interjút készítsek az intézmény igazgatójával, Tóth Árpáddal, valamint kolléganőivel: Galo Lukács Tímeával és Pézman Enikővel. Most felsorolhatnám, hogy a „pont jókor” szól a korán beköszöntött tavasz ragyogó reggeli napsütéséről, mely bearanyozta az épületegyüttest, szikrákat verve vissza a jókora ablaküvegekről, a zsibongó, kacajokkal teli gyermekhangokról földszinten és emeleten és az aulában épp az ünnepi, március 15-i programra készülődő, egyen-ruhában, piros-fehér-zöld szalagokat lengető tanulók gyűrűjéről, Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeményének rockzenei változatáról, de mindez csak színes-ékes körítés. Nem először, nem utoljára voltam vendége az iskolának, és mindig, minden körülmények között elfogott a meggyőződéssé ért érzés: a legjobbkor érkeztem. Ide máshogy nem lehet.
A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontnak több mint 200 tanulója van, illetve 2 óvodás csoporttal működik az óvoda. A demográfiai adatok aggodalomra adnak okot a fogyó gyermeklétszám miatt – ez pedig felszínre hozza az iskolák közti verseny kiéleződését is: mindenkit arra sarkall, hogy minél jobb, értékesebb oktatást, foglalkozásokat nyújtson, valamint olyan programok biztosítását, melyek azon túl, hogy élményt adnak a gyerekeknek, a képességeiket is sokrétűen fejlesztik. A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban nagy hangsúlyt fektetnek a nevelésre is: arra ösztönzik tanulóikat, hogy bátran kiálljanak igazukért, megtanítják őket csapatban, közösségben gondolkozni és dolgozni. Ez utóbbi kiemelten fontos, mivel az online térben való mind gyakoribb jelenlét miatt egyre kevesebb az élő szó, a tartalmas beszélgetések. Emiatt fontosak azok a programok, ahol nincs telefon, ahol csapatban lehet és kell dolgozni, ahol meg kell nyilvánulni és értő hallgatással lehet találkozni.
Az oktatási reform és a speciális kihívások
Az új oktatási reform számos veszélyt rejt magában az egyházi iskolák tekintetében, hiszen akár pénzelvonással is sújthatják azokat az intézményeket, melyek a körzetesítést nem fogadják el. Mentesülhet ez alól az iskola abban az esetben, ha vállalja, hogy az addigiaktól eltérő stílusban folytatja az oktatást, vagy speciális nevelési igényű gyermekekre helyezi a hangsúlyt.
„Minden iskolában megvan a maga profilja. Hozzánk döntő többségben azok a szülők íratják be gyermekeiket, akik egyházi neveltetésben szeretnék őket részesíteni. A körzetesítés következtében bekerülhetnek ide olyan tanulók is, akik, vagy akik szülei nem feltétlenül fogadják el vagy támogatják a mi szellemiségünket. Ezzel viszont veszélybe kerülhet az iskola kultúrája, értékrendszere. Általában vallásos családok választanak minket, de szeretném hangsúlyozni, hogy ezidáig is több olyan gyermek került iskolánk falai közé, akik nem feltétlenül vallásos családból származnak, akiket – jobban mondva szüleiket – pont a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont által kínált sokrétű és rendkívül népszerű programok vonzottak, de fontos tudni, hogy bár mások vagyunk, mindannyian valamilyen úton vagyunk. Ha elfogadják, mi – az iskola tanári, nevelői kara – vezetni tudjuk a hozzánk érkezőket Istenhez vezető úton. Több olyan nagyon kedvező, kedves példát is tudok említeni, amikor a hit utat tört magának. Volt, hogy miután a szülők – gyermekük által – az iskola napi vérkeringésébe bekerültek, szentségi házasságot kötöttek, de több esetben találkoztunk azzal is, hogy a gyermek maga keresett meg bennünket, kérte a segítségünket a keresztség felvételében, kifejezte vágyát, hogy elsőáldozó, bérmálkozó legyen”
– vezetett be virtuálisan az intézmény életébe Tóth Árpád, a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont igazgatója.
Jelenleg is működik az iskolában speciális osztály, melyet sajátos nevelési igényű gyermekek látogatnak. Az iskola igazán büszke lehet segítő csapatára, melynek tagjai az iskolai pszichológus, a logopédus, a gyógypedagógus és asszisztenseik, akik elérhetőek nemcsak a gyerekek, hanem szüleik számára is, és nagyon fontos, értékes segítő jobbot nyújtanak. A pszichológushoz azonban nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek fordulhatnak, hanem általánosságban minden tanuló is, akinek lelki vagy akár tanulási nehézségei vannak, akinek hiányzik a beszélgetés, a jó szó, egy-egy tanács.
Balról: Tóth Árpád, Galo Lukács Tímea, Pézman Enikő.
„Hadd említsek meg csupán egyetlen, szívemnek nagyon kedves történetet. Iskolánk egyik volt tanulója autista, viszont rendkívül nyitott a világra, érdeklődő, igazi felfedező jellem. Amikor a sítúrát szerveztük, jelentkezett, hogy ő is részt szeretne venni. Sok előkészületet igényelt, de megérte a fáradozást: hatalmas élmény volt számára, és szüleivel együtt nagyon hálásak voltak. Az inklúzió jegyében mindenkit igyekszünk beintegrálni a közösségünkbe, és elkísérni őket útjukon, míg velünk vannak, hogy aztán felkészülten vegyék a társadalomba való beilleszkedés akadályait.”
Oktatási programok a szálas teától a magyar hagyományok kisütéséig
„Igyekszünk a gyermekek érdeklődését felkeltő, az iskola profiljába beleillő programokat kialakítani, ügyelünk a lelki életre. Mindezek mellett természetesen odafigyelünk a színes diákéletre, az oktatói gárda felkészültségére – tantárgyi lefedettségünk nagyon jó. Tanulóink visszajelzése alapján elmondható, hogy jó itt, ebben a közösségben jó tanulni, látszódik a gyerekeken, hogy szeretnek ide járni, reggelente hozzánk megérkezni. Igazgatóként igyekszem úgy vezetni közösségünket, hogy minden pedagógus érezze jól magát, mert ha ez megvan, visszaköszön a munkájukban, ami aztán lecseng a gyerekek pozitív érzéseiben.”
Az iskola – szerencsére – sok szilárd pilléren áll: kezdve a hitbéli neveléssel, folytatva a régió szerte is kiemelkedő oktatási programokkal. Sok szülő igényli, hogy gyermekük az iskola által megismerje a rendszerben való létet, valamint, hogy közvetlen, jó kapcsolatot ápolhassanak a tanári, nevelői karral. Hamarosan eljön az évente szokásos zarándoklat ideje. Tavaly Mátraverebély Szentkúton voltak a tanulók, Nagy Péter János gútai plébános vezetésével: kiváló lelkigyakorlat volt. Idén Garamszentbenedekre látogat el az egész felső tagozat. Megtekintik a kolostort, valamint az ottani szerzetesek által létrehozott, nagy múltra visszatekintő füvészkertet is. A bencés rend – hagyományai szerint – nagy figyelmet fordít a gyógynövények termesztésére és felhasználására – a kolostorok a régmúltban a gyógyászat tudásának őrzői voltak. Termesztenek zsályát, kakukkfüvet, mentát, és más, mindennapi gyógyászatban használt fajokat. Ezekből főzeteket, kenőcsöket, tinktúrákat és szálas teákat készítenek.
„Nemcsak a kolostor és annak kertjének meglátogatásán van most a hangsúly, hanem egy új projekt megvalósításán is: a kolostori füvészkedést szeretnénk kicsiben megvalósítani iskolánk területén. Magaságyásokban gyógyfüves parkot kívánunk kialakítani: pedagógusok és gyerekek közösen gondoznák a növényeket, és készítenének belőlük – szárítással – gyógyteafüveket a téli időszakra. Így nemcsak a tankönyvek bújásával, hanem élőben, saját munkájuk, a növényekről való gondoskodásuk közben tanulhatják meg elődeink, illetve – egyházi iskola lévén – a szerzetesek milyen tevékenységeket folytattak, amivel a széles közönség hasznára és boldogulására szolgáltak. Visszaúton Alsóbodokon lesz megálló, ahol a tanulók meglátogatják az Esterházy János Zarándokközponot, ahol részt vesznek egy ismeretterjesztő előadáson.
Szeretem, ha szóba hozhatom kültéri tantermünket, amelyet azonban ne úgy képzeljenek el, mint egy szokásos iskolai osztályt, csak éppen falak nélkül, bekukucskáló napsugarakkal, frissítő, langymeleg szellővel! Sikeresen pályáztunk, valamint hatalmas segítséget kaptunk a szülőktől is, így megvalósíthattuk ezt a régi álmunkat. Hosszú fa asztalok és padok alkotják, tetővel fedett, és megépítettünk egy kültéri kemencét is, amit már fel is avattunk egy hagyományőrző nap keretében.
Készülünk a magyar népviselet napjára, ami április 24-én lesz. Pedagógusi karunkban többen is néptáncolnak, büszkélkedhetünk néptánc körrel is – számukra már varrattunk népviseletet is. Ezen a napon tanáraink is népviseletbe bújnak. Élő zenekar biztosítja majd a táncházat, lesz hangszersimogató is. A kemencét is felfűtjük: gútai kattancs sül majd – ez a paprikás kalács elnyerte már a neves „Gútaikum” címet –, valamint langalló, melynek alapját az iskolai konyha adja, a gyerekekkel közösen pedig a felétet készítjük el. Lesznek érdekes előadások a régi háztáji használati eszközökről – ebből helyben kiállítás is nyílik. Kettős célunk van: egyrészt a gyerekek nagyon élvezik ezeket az eseményeket, hiszen testközelben találkozhatnak a múlttal, mindent megnézhetnek, megtapinthatnak, színes-érdekes módon tapasztalhatják a történelmet, másrészt fontos számunkra, hogy a magyar öntudatot elültessük és állandóan tápláljuk a gyerekekben.”
Honismeret nyeregben és versenyben
A Rákóczi Szövetség támogatásával egy honismereti kerékpártúrára is készülnek. Két útvonalat is terveztek be: első körben Komáromba tekernek a gyerekekkel. A Duna Menti Múzeumban múzeumpedagógiai foglalkozáson vesznek részt, aztán pedig irány Dél-Komárom, a Csillagerőd. Összekötik a mozgást az ismeretek felszívásával. A másik bringatúra pedig a Kamocsa-Szímő-Andód vonalat érinti majd. Kamocsán megtekintik a Lukács Pál-emlékszobát, Szímőn természetesen Jedlik Ányosé lesz a főszerep, Andódon pedig Czuczor Gergely szobránál pattannak le a nyeregből.
Két – immáron hagyományos – verseny is van, aminek házigazdája a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont. Az egyik a Heuréka: itt főként a magyar vonatkozású tudósokkal, Nobel-díjasokkal, világjáró magyarokkal foglalkoznak, idén már tizenhetedik évadához érkezett a verseny. Nagyon közkedvelt a régió alapiskolái körében, a szervezők bíznak a hosszútávú fenntarthatóságban. A helyi magyar alapiskolák között pedig elindították azt a versenyt, mely Palkovich Viktor, egykori gútai esperesplébánosnak, „Gúta Széchenyijének” állít emléket. Nagyon jó az együttműködés a helyi alapiskolákkal az esemény kapcsán, lelkesen készülnek a tanulók. Idén beemeltek egy új könyvet, amiből felkészültek a gyerekek, mely a gútai lakodalmi szokásokkal foglalkozott.
„Évek óta több csapattal részt veszünk egy Kárpát-medencei turisztikai vetélkedőben, nagyon szép sikereket szoktunk elérni. A résztvevő gyerekeknek kedveskedünk – elismerésként, jutalomként – Rákóczi-emléktúrával. Seregélyesen (Magyarország, Fejér vármegye) van egy partneriskolánk, akik felajánlották turisztikai házukat, ahol a természetiskolákat tartani szokták. A Rákóczi Szövetség által meghirdett Rákóczi 350 Emlékévhez kapcsolódva ez egy háromnapos kirándulás lesz: kerékpártúra a Velencei-tó körül, lesz a magyarországi gyerekekkel közös vetélkedő, mely Rákóczi Ferenc életével foglalkozik majd, Székesfehérváron megkoszorúzzák a Rákóczi-emlékművet, meglátogatják a partneriskolát, illetve abszolválnak egy túrát a Velencei-hegységben. Lesznek ismerkedős estek, számháború, barátkozás, zene és kikapcsolódás egy igazán gyönyörű közegben.”
Jelen cikkünk egy hármas sorozat bevezetője. Eleinte az volt a tervem, hogy írok egy ismertető, interjúkkal gazdagított anyagot a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont aktuális mindennapjairól. Aztán a fentebb már említett három nyilatkozóm olyan gazdagságot meg szépséget tárt elém, amiben újságíróként tényleg dúskáltam. Csakhogy eljött egy pont, amikor megszabtam magamnak, hogy kurtítsak és hagyjak ki információkat, hogy beleférjek az egy cikkbe.
Tudják, milyen érzés volt? Mintha a fogamat húznák érzéstelenítő nélkül! Úgyhogy a többszöri összefésülés eredménye végül is az elhatározás lett: három összefüggő, mégis egységében is teljes írással örvendeztetem meg olvasóimat. Szó van eme cikkben a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont értéktáráról, az idei évre szánt néhány tervéről. Szó lesz majd a régió szerte elismert Erasmus-programról, valamint az iskola mellett működő óvoda tavaszi virágos rétnél is színesebb mindennapjairól. Fogadják ugyanolyan szeretettel, ahogyan a pedagógusok meséltek róla.
fotók: Kalmár Csaba, Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont