Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik kevésbé ismert, de annál megrendítőbb történetére emlékeztek Pozsonyban. Fabiny Tamás nyug. evangélikus püspök Rázga Pál pozsonyi lelkész helytállását és mártíriumát idézte fel, aki a szabadságharc idején életét adta hazájáért.
Rázga Pál német anyanyelvű evangélikus lelkész volt, mégis a magyar szabadságharc mellé állt. Amikor a császári csapatok megszállták Pozsonyt, barátai arra biztatták, hogy meneküljön el a városból. Ő azonban ezt válaszolta:
„Ne sértsetek. Gyáva volnék, ha elhagynám polgártársaimat, akik az én tanácsomra siettek a hazát védeni.”
A lelkészt végül bebörtönözték. A város nemesasszonyai megpróbáltak közbenjárni érte a császári megtorlás kegyetlenségéről hírhedt Julius Jacob von Haynau tábornoknál, aki azonban állítólag csak ennyit üzent:
„Lógni fog!”
A néphagyomány szerint 1849. június 18-án a lelkésznek a pozsonyi Szamárhegyre kellett felvinnie saját bitófáját. Ott hangzottak el utolsó szavai is:
„Áldom az én drága hazámat! Kívánom, hogy nemsokára szabaddá és boldoggá legyen!”
Halála után özvegye és öt gyermeke maradt hátra.
A megemlékezés során a résztvevők imát mondtak Rázga Pál sírjánál a pozsonyi evangélikus temetőben. A koszorút Fabiny Tamás püspök Prőhle Gergely országos felügyelővel együtt helyezte el. Prőhle dédapja, Prőhle Henrik a XX. század elején a pozsonyi gyülekezet lelkésze volt. Szolgálati ideje alatt, 1906. szeptember 20-án emléktáblát helyeztek el a parókián – a mai Bél Mátyás utcában –, ahol Rázga Pál 1846 és 1849 között élt. Az emléktábla helye ma üres.
Fabiny Tamás szerint méltó lenne, ha a pozsonyi szlovák, német és magyar evangélikusok közösen állítanák helyre a mártír lelkész emléktábláját. Erre jó alkalmat kínálna az emléktábla elhelyezésének közelgő 120. évfordulója is.
Az egykori táblán szereplő bibliai ige ma is aktuális üzenetet hordoz:
„Légy hű mindhalálig!” (Jel 2,10).
fotó: Fabiny Tamás FB