Japánban mérföldkőnek számító döntést hozott a tokiói bíróság: jóváhagyta az úgynevezett Egyesítő Egyház feloszlatását – írja a Deon lengyel hírportál. A határozat azonnal érvénybe lép, és véget vethet annak a több évtizedes működésnek, amelyet számos botrány, pénzügyi visszaélés és társadalmi vita kísért. Az ügy jelentős lendületet kapott a 2022-ben meggyilkolt volt japán miniszterelnök, Shinzo Abe tragédiája után, amely újra reflektorfénybe állította a szervezet működését.
A döntés következtében a közösség elveszíti vallási szervezetként élvezett jogi státuszát és az ezzel járó adókedvezményeket. Bár a vezetők még élhetnek jogorvoslattal és a japán Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak, a felszámolási eljárás már megkezdődött. A bíróság indoklása szerint a szervezet tevékenysége súlyosan sértette a közérdeket és számos embernek okozott komoly károkat.
Az elmúlt években a japán hatóságok egyre több panaszt vizsgáltak ki, amelyek szerint a közösség híveit jelentős anyagi áldozatokra kényszerítették. A beszámolók alapján sok család teljes anyagi összeomlást élt át, miután tagjaik hatalmas összegeket adományoztak a szervezetnek. A kormány abban bízik, hogy a felszámolási eljárás során a vagyon egy része visszakerülhet az érintett károsultakhoz.
Az ügy hátterében álló egyik legsúlyosabb esemény a 2022 júliusában történt merénylet volt. A támadó, Tetsuya Yamagami azt állította, hogy személyes indítékból követte el a gyilkosságot: édesanyja a szervezet befolyása alatt jelentős összegeket adományozott, ami családjuk anyagi összeomlásához vezetett. A tragédia után a japán közvélemény és a politika is sokkal erősebben kezdett foglalkozni a közösség tevékenységével.
A vizsgálatok szerint a szervezet úgynevezett „lelki értékesítési” módszereket alkalmazott: a híveket pszichológiai nyomással ösztönözték arra, hogy nagy értékben vásároljanak állítólagos szent tárgyakat vagy adományozzanak. A bírósági adatok szerint mintegy másfél ezer ember összesen több mint 20 milliárd jent adott át a szervezetnek.
Az Egyesítő Egyház 1954-ben jött létre Dél-Koreában. Alapítója, Sun Myung Moon saját magát messiási küldetéssel rendelkező vallási vezetőként mutatta be. A mozgalom világszerte ismertté vált a nagyszabású tömeges esküvőiről, ahol különböző országokból származó párokat adtak össze egyszerre. Kritikusai azonban régóta azzal vádolják a szervezetet, hogy manipulációval és erős pénzügyi nyomással tartja fenn működését.
A közösség befolyása nemcsak Ázsiára korlátozódott. Az Egyesült Államokban például médiaprojekteket is támogatott. A hívek számát világszerte néhány százezertől több millióig becsülik, bár a pontos adat vitatott.
Japánban a szervezet és a politika közötti kapcsolatok is komoly vitákat váltottak ki. A merénylet után kiderült, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt több politikusának volt valamilyen kapcsolata a közösséggel. A botrányok jelentős politikai feszültséget okoztak, és hozzájárultak a kormányzati válsághoz is.
A japán parlament 2022 végén új törvényt fogadott el annak érdekében, hogy jobban megvédje az állampolgárokat a vallási szervezetekhez köthető manipulációtól és pénzügyi visszaélésektől.
A mostani bírósági döntés különösen jelentős, mert rendkívül ritka Japán jogtörténetében. A második világháború óta mindössze néhány alkalommal oszlattak fel vallási szervezetet bírósági határozattal. A legismertebb példa az Aum Shinrikyo szekta, amely az 1995-ös tokiói metró elleni szaringáz-támadás után került a hatóságok célkeresztjébe.
A mostani ügy azonban különbözik a korábbiaktól: az Egyesítő Egyház feloszlatása nem terrorcselekmények, hanem a hívekkel szembeni súlyos pénzügyi és társadalmi visszaélések miatt történt.
Sok japán számára a döntés azt jelzi, hogy az állam végre komolyan veszi azoknak a családoknak a szenvedését, akik a szervezet működése miatt kerültek tragikus helyzetbe. A felszámolási eljárás során a bíróság felügyelete mellett próbálják felmérni a szervezet vagyonát, hogy abból, amennyire lehetséges, kártérítést fizessenek az érintetteknek.
A döntés ezért nem csupán jogi lépés: erős társadalmi üzenet is arról, hogy a vallási szabadság nem jelenthet fedezetet visszaélésekre vagy emberek kiszolgáltatására.
fotó: deon.pl