A templomi szobrok restaurálása összetett, szakértelmet igénylő folyamat, amely a kárfelméréssel, fotódokumentációval és tudományos kutatással kezdődik. A munka során tisztítják, konzerválják, szükség esetén ragasztják, kiegészítik a hiányokat, majd retusálják a felületet, végül védőréteggel látják el, biztosítva az eredeti műtárgy állagmegóvását és esztétikai helyreállítását.
„Ma útra keltek templomunk csendes őrei. Nepomuki Szent János és Szent József szobrai Pereszlénybe kerültek, hogy hozzáértő kezek által megújuljanak. Három évszázadon át álltak itt. Látták, amikor egy újszülött fölé először rajzolódott a kereszt jele. Hallották az igen kimondását az oltár előtt. Részei voltak a vasárnapok ritmusának, a hétköznapok fohászainak, a kimondott és elfojtott imáknak. Nem szóltak, mégis jelen voltak.
Most egy időre hiányozni fognak. A helyük üresen marad, és ez az üresség is beszél. Emlékeztet arra, hogy a látható formák hordozzák a láthatatlant. A szobor fa és festék, mégis irányt mutat. Nem önmagára, hanem Arra, akinek életét és hűségét ábrázolja.
Ne feledjük, a restaurálás több, mint technikai beavatkozás. A templom méltóságát őrzi, és közben bennünket is kérdez. Tudunk-e mi is megújulni? Tudunk-e visszatérni ahhoz a forráshoz, amelyből hitünk él?
Várjuk őket vissza. Megtisztítva, megerősítve, hogy továbbra is csendben álljanak közöttünk, és irányítsák tekintetünket az egyetlen Úr felé”
– idézzük Nagy Péter János atya szavait, aki ekképpen intett ideiglenes búcsút a templom két szentjének, akiknek szobrai megújulásra várnak az Ipolyság melletti településen.
