Húsvétvasárnap ünnepi szentmisét mutattak be a világ számos helyén. Így a nagyszombati Keresztelő Szent János székesegyházban is, amelyet Ján Orosch vezetett.
A húsvét a keresztény év csúcspontja. Krisztus feltámadása a hit középpontja, a remény forrása. A megfeszített Úr legyőzte a halált, és új életet ajándékozott az embernek.
Ján Orosch arra buzdította a híveket, hogy maradjanak hűségesek hitükhöz, és ne engedjék kialudni a szeretet tüzét. „Ahhoz, hogy hitelesen hirdessük Krisztust, nekünk magunknak is égnünk kell a szeretet tüzében” – hangsúlyozta.
A húsvét azonban nemcsak ünnep, hanem személyes találkozás.
Erre emlékeztet húsvéti pásztorlevelében František Trstenský is. A feltámadás evangéliumát Mária Magdolna történetén keresztül magyarázza: az asszony a sírnál áll, sír, és nem ismeri fel Jézust – egészen addig, amíg meg nem hallja a nevét.
„Mária!” – és minden megváltozik. A püspök hangsúlyozza: Isten nem tömegként szólít meg bennünket, hanem személyesen, név szerint. És amikor megszólít, a sötétség világossággá, a fájdalom reménnyé válik.
A feltámadás a világosság ünnepe. Erről beszélt húsvéti üzenetében Adrian Galbas Varsó érseke is. A húsvéti vigília fény-szimbolikájára utalva hangsúlyozta: „Krisztus világossága” ragyog fel az éjszakában, és nemcsak a templomot, hanem az emberi élet sötétségét is megvilágítja. És ezért – figyelmeztetett – soha nem szabad kételkednünk Krisztusban, aki a Világosság.
A húsvéti öröm az egész életet megváltoztatja. Erre hívta fel a figyelmet a lábadozó Erdő Péter biboros, érsek is, aki húsvéti üzenetében úgy fogalmazott: ez az ünnep „az egész életünket mássá teszi”. Krisztus feltámadása azt hirdeti, hogy van túlvilág, és hogy Jézus ma is erőt ad, szeret és boldoggá akar tenni bennünket, még gyengeségeink és bűneink ellenére is.
A bíboros hangsúlyozta: a keresztények feladata, hogy ezt az örömhírt továbbadják a világnak. „El kell mondanunk ezt a titkot, mert másoknak is szükségük van rá” – fogalmazott.
A feltámadás öröme tettekben válik láthatóvá. Erre adott példát Konrad Krajewski, aki húsvétkor közel 800 hajléktalan embert hívott meg ünnepi reggelire Łódź városában. A közös asztalnál rászorulók, papok és önkéntesek együtt ünnepeltek. A bíboros üzenete egyszerű volt: nincs olyan élethelyzet, amelyből ne lenne kiút.
A húsvéti evangélium azonban útról is beszél. Erre hívta fel a figyelmet Grzegorz Ryś bíboros, krakkói érsek. Az emmauszi tanítványok útját a hitetlenség útjának nevezte. Olyan útnak, amelyen ma is sokan járnak.
És mégis: Jézus melléjük szegődik. Nem elítél. Nem kioktat. Hanem kísér. Hallgat.
„Sok minden megváltozna az Egyházban, ha megtanulnánk a befogadás kultúráját” hangsúlyozta.
Nagyszombat, Szepesség, Varsó, Budapest, Łódź és Krakkó ugyanazt üzeni:
Krisztus él.
Krisztus megszólít.
Krisztus világosság.
És Krisztus úton van velünk.
A húsvét nem puszta hagyomány. Hanem találkozás.
Az Egyház a húsvéti nyolcad napjaiban tovább ünnepel, amely az Isteni Irgalmasság vasárnapja felé vezet.
Húsvét így nemcsak ünnep, hanem küldetés: kilépni a sötétségből és Krisztus világosságában élni, továbbadni az örömöt.
fotó: közösségi média