A franciaországi Normandiában található La Trappe apátság, amely a trappista reform történetének kiindulópontja, a megszűnéshez közeledik. A kolostor szerzetesei azt mérlegelik, hogy a következő években elhagyják a történelmi helyszínt, és máshol folytatják közösségi életüket. A jelenlegi tervek szerint ez akár 2028-ig bekövetkezhet.
A döntés hátterében több tényező áll. A közösség létszáma jelentősen csökkent, a szerzetesek többsége idős, és kevés a fiatal jelentkező. Emellett a kolostor fenntartása gazdaságilag is egyre nehezebb. A több évszázados épületek felújítása jelentős költségekkel járna, a szükséges források azonban nem állnak rendelkezésre.
Korábban egy kezdeményezés indult az apátság megmentésére. A történelmi épületek felújítását mintegy 12 millió euróra becsülték, ám a finanszírozás végül nem valósult meg. A kolostor nyitottabbá vált a látogatók előtt is: vezetett látogatásokat szerveztek, abban a reményben, hogy ez felkelti a fiatal férfiak érdeklődését a szerzetesi élet iránt.
Ha a szerzetesek valóban elhagynák az alapító kolostort, az újabb jelképes veszteséget jelentene az Európában egykor erős trappista jelenlét számára. Az utóbbi években Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban is bezártak trappista kolostorokat. A jelenség mögött mindenütt hasonló okok állnak: a közösségek elöregedése, az új hivatások hiánya és a fenntartási költségek növekedése.
Eközben a rend élete más kontinenseken reményteli irányt mutat. Afrikában és Ázsiában az elmúlt évtizedekben több új kolostor jött létre, és a szerzetesi élet iránt ott nagyobb az érdeklődés. A trappisták világszerte ma mintegy száz férfi- és hetvenöt női kolostorban élnek, bár a szerzetesek száma összességében csökkent.
A trappisták a katolikus egyház egyik legszigorúbb szerzetesi hagyományát képviselik. A rend gyökerei a középkori ciszterci mozgalomig nyúlnak vissza, a trappista megújulás pedig a 17. században a normandiai La Trappe kolostorában kezdődött.
A szerzetesi élet középpontjában az imádság, a csend és a kétkezi munka áll. A földművelés és a mindennapi fizikai munka nem csupán megélhetési forma, hanem a lelki élet része is, olyan út, amely a szerzetesek számára Istenhez vezet.
fotó: wikipédia