2026. március 18-án elhunyt Bartal Károly Tamás, a jászóvári premontrei prépostság nyugalmazott apátja.
A 92 éves premontrei szerzetes életét hosszú évtizedeken át a felvidéki katolikus közösség szolgálatának szentelte.
Bartal Károly Tamás 1933-ban született Karván. Papi szolgálatát az ország több településén végezte. Az 1960-as években Érsekújváron káplánként szolgált, ahol sok családdal szoros kapcsolatot alakított ki. Később Köbölkúton volt plébános, majd visszatért Érsekújvárba, ahol esperes-plébánosként folytatta lelkipásztori munkáját.
Szolgálatát a hívek iránti közvetlenség és emberség jellemezte. Nemcsak a lelkipásztori munka volt számára fontos: szívügye volt a szakrális emlékek gondozása is.
Később a pozsonyi papi szeminárium rektora volt.
A rendszerváltás után új feladatok is várták. A jászóvári premontrei közösség apátjaként örömmel fogadta a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség megalakulását, amelynek az indulás éveiben főcserkésze volt. Később támogatta a Közép-európai Mária Út felvidéki kibontakozását is.
Prédikációiban a Szentírás üzenetét közérthető, emberközeli módon közvetítette a hívek felé. Gyakran idézte a premontrei szerzetes-költő, Mécs László verseit. Egyik kedvelt gondolata így hangzott:
„Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” Sokan úgy érzik, ez a verssor az ő életét is jól jellemezte.
Bartal Károly Tamás személyében a felvidéki magyar katolikus közösség egy nagy tekintélyű lelkipásztort és szerzetest veszített el.
Nyugodjék békében.
fotó: kravany.com