Galo Lukács Tímea tanárnő egy sűrűn teleírt, kiemelő filcektől színes lappal érkezett az interjúra, és annak bevezetőjében – szinte betanulva jegyzetét – amolyan iskolás feleleteket adott mindaddig, míg fel nem tettem neki a kérdést: hogy állnak az alapsulis tanulók az ERASMUS programokhoz, kell-e nógatni őket a részvételre, vagy sokkal inkább az érdeklődésük, számtalan kérdésük a jellemző? Tímea akkor félretette a lapot, szemein ábrándozás látszott, visszaemlékezett az eddig megvalósult eseményekre, ragyogó jókedv ült ki az arcára, majd Tóth Árpád igazgatóval szinte egymásra licitálva kezdték mesélni a jobbnál jobb élményeket. Ebben a pillanatban fogalmazódott meg bennem, hogy ez a projekt megér egy külön cikket. Legalább egyet.
„A gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont 2013-tól folyamatosan bekapcsolódik az ERASMUS Európa Uniós oktatási programba. Jelenleg egy új projekttel ismerkedünk: részt veszünk az ERASMUS+ program Jean Monnet módszertani alprogramjában (SHARE – Sharing Harmony, Awareness and Responsibility in European Education), spanyol, török, litván, lengyel és román alapiskolákkal karöltve. Ez a program eredetileg főiskolák, egyetemek és módszertani központok együttműködésére épült, viszont mivel a szakemberek, akik résztvevői voltak, gyakorlatban diákokkal foglalkoznak majd, bevonták az alap- és középiskolákat. A SHARE nevet kapta a projekt, melynek célja, hogy az Európa Unióval kapcsolatos témaköröket minél több tantárgyba integráljuk, ezáltal közelíthessük a diákok felé az EU értékrendszerét, a fenntarthatóságot és az inkluzivitást”
– tájékoztatott az ERASMUS programokért felelős pedagógus, hozzátéve, hogy a projekt hároméves fázisban valósul meg. Először a tanárok innovatív módszertani felkészítése zajlik, három fő témakört érintve: az Európa Uniós értékek tanítás, a zöld témakör, illetve az inklúzió. A második évben módszertani anyagokat gyártunk a tanultak alapján. A harmadik év végére a hat résztvevő iskolából 120 darab projekt kerül kidolgozásra. A projektekkel a tanulók projektnapok formájában találkoznak: rákapcsolódó aktivitással kötik össze. Zöld projekt esetében gyakran szemétszedéssel, környezettisztítással, illetve a környék természetvédelmi egyesületeivel való együttműködéssel. Bekapcsolódnak a város által szervezett rendezvényekbe is, de a gyerekek betekintést nyerhetnek az unió működésébe is azáltal, hogy egyes választásokat, meghatározó eseményeket kicsiben eljátszanak. Megismerkednek az EU szerveivel, diákönkormányzatot alakítanak, minden szervezeti struktúrával együtt. A diákok különböző témákkal készülnek, online konferenciákon vesznek részt, fejlesztik nyelvtudásukat.
„Ezeken a konferenciákon, akár a külföldi mobilitásokon fejlődnek a diákok puha készségei (soft skills). Ezek olyan nem technikai, interperszonális és viselkedési jellemzők, amelyek meghatározzák, hogyan dolgozunk, kommunikálunk és oldunk meg problémákat másokkal. Fejlődik továbbá a kritikus gondolkodás, az időmenedzsment, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, felelősségvállalás. Olyan képességek ezek, melyek ugyan nehezen mérhetőek, viszont rendkívül fontosak a tanulás, illetve az elvégzendő munka terén. Későbbi munkakeresés, munkavállalás kapcsán felerősödik ezen készségek meglétének az értéke. Mondanék egy példát. Kint voltunk Spanyolországban a gyerekekkel ERASMUS program keretében, és az egyikük szólt, hogy nem működik a mágneskártya, mely a szobát hivatott nyitni. A probléma adott volt, megoldást követelt: a gyerekek lementek a portára, és angolul vázolták a helyzetet, segítséget kérve a személyzettől. Milyen készségek kerültek előtérbe? Bátorság, rátermettség, problémamegoldó készség és kurázsi. Azt hiszem, ez utóbbi, a kurázsi tudja leginkább összefoglalni az ERASMUS projektek lényegét és hatékonyságát. Mivel a gyerekek idegen országban tartózkodnak, napi nyüzsgésben ismerkednek annak kultúrájával, oktatási területeivel, hétköznapi életével, gasztronómiájával akár, komfortzónájukon kívül kerülnek, és hagyatkozniuk kell a megtanultakra és az önbizalmukra.”
A résztvevő iskolák résztvevő tanulói egymás országába utaznak, egyhetes projekttalálkozókra. Ezeken az egyik csomag a szakmai munka: különféle témákat dolgoznak fel kreatív módon, applikációs feladatokkal találkoznak a diákok, holisztikus szellemben, csoportosan, több tantárgyat is érintve. Megismerik az adott országot, a környék látványosságait. Ugyanilyen programot kínál a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont is az intézményébe érkező külföldi tanulóknak, akiknek lehetőségük adódik nemcsak megismerni, hanem megkóstolni is Gútát. Táncházakat, mulatságokat szerveznek a vendégcsoportoknak. Az egyik legfontosabb küldetése és eredménye az ilyen mobilitásoknak, hogy leépülnek a diákok előítéletei, hiszen nem interneten vagy televízión, könyveken keresztül kerülnek kapcsolatba más országok kulturális, akár vallási szokásaival, hanem testközelben tapasztalják azt: ugyanolyan hús-vér gyerekek, fiatalok közreműködésével, mint ők maguk.
„Egy előadás során bemutatom az ERASMUS projektet, vázolom, milyen teendőkkel szembesülhetnek a három év alatt. Természetesen a sok munka mellett aztán kiutazásokra is sor kerül, melyet teljes egészében az Európai Unió támogat. De ezek nem amolyan steril kirándulások, hanem együtt mozognak a helybéliekkel, más országokból érkezett diákokkal, együtt élik a külföld mindennapjait. A jövőre nézve határozott és szilárd alapokat nyújt egy ilyen program, hiszen több szegmense is az alapján épül fel, amivel manapság az unió területén működő nagynevű multivállalatoknál találkozni lehet. Hogy milyen projekteket kell elképzelni? Nos, volt már példa arra, hogy okosházat kellett tervezni, meghatározott kritériumok alapján. A csoportban együtt ülnek magyar, litván, török, spanyol, román és lengyel gyerekek, más-más nyelvi szinten. Természetesen kapnak fogódzót a pedagógusoktól, hiszen bennünket ezekre ugyanúgy felkészítenek. De a projekt megvalósítása már teljesen a gyerekek „ügye”. Gyorsan feltérképezik a helyzetet és egymást, megtalálják maguk között a vezéregyéniségeket, akik aztán leosztják a szerepeket. Felszínre kerülnek tehetségeik: van, aki a számok terén ügyesebb, más a rajzolásban. A puha készségeik mentén önszerveződnek, mondhatni, fogaskerekekké alakulnak, és egymást kiegészítve, egymásra építkezve haladnak a cél felé”
– mesélte lelkendezve Galo Lukács Tímea. Elmondta, hogy a gyerekek mellett a pedagógusok is nagyon sokat tanulnak a módszertani anyagokból ugyanúgy, ahogyan egymástól, illetve a partneriskolákban tett látogatásokból is. Elzászban például az intézmény berendezésére csodálkoztak rá, a nyugat-európai országokban a tanulók állóképessége lepte meg a hazaiakat, ugyanis náluk időjárástól teljesen függetlenül kint zajlanak a szabadtérre tervezett testnevelés órák. Spanyolországban megint az iskolai egyenruhák nyerték el a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont pedagógusainak tetszését.
„Spanyolországban egy nagyon érdekes jelenségnek lehettünk szemtanúi. A spanyol partneriskolában együtt dolgozik a menedzsmentet oktató pedagógus egy tánctanárral. Utóbbi vezetésével egy mozgásra alapuló jelenetet nézhettünk meg, melyet egy csapat prezentált. A tánctanár – a koreográfia részeként – újra meg újra újabb embereket hozott a csoportba: az új ember mozgását kellett a többieknek utánozni. Az egész jelenetnek oktató jellege volt: az azt követő beszélgetésben vázolták, hogy ez egy példája volt annak, ha egy vállalathoz új ember érkezik, akit be kell integrálni, a közösség részévé kell válnia. Eleinte olybá tűnhet, mintha nem tudná elkapni a már megszokott csapat munkájának kerekét, azonban minden új ember új gondolatokat, új ötleteket, új lehetőségeket hoz magával. Kiderül, mi a vezető és a többi munkatárs szerepe, hogyan kell és érdemes a beilleszkedésnek végbe mennie. Nagyon érdekes, hangulatos és effektív előadás volt. A curriculumnak (tanterv), amelyet idehaza próbálunk bevezetni, ez a mozgásos aktivitás kiváló példája lehetne”
– kapcsolódott be a beszélgetésbe Tóth Árpád, a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont igazgatója. Megemlítette, hogy többször is megfogalmazódott már a felvidéki magyar diákokban és pedagógusaikban a kétely, elegek lesznek-e tudásban, rátermettségben például a spanyol csapathoz mérten, fel tudják-e venni velük a versenyt? Ám többéves tapasztalat már, hogy éppen a szlovákiai magyar gyerekek vannak egy-egy nemzetközi csapat középpontjában, megállják a helyüket, kezdeti tapogatózás után nagyon szépen használják a nyelvet, csapatokban ügyesen dolgoznak együtt, és több esetben épp közülük kerülnek ki a vezéregyéniségek. Egy-egy ilyen aktivitásról önbizalommal telve érkeznek haza, és több példa is van már rá, hogy ezek az ERASMUS projektek gyújtózsinórként hatottak: irányt és elhatározást adtak a továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz.
„Bízva mondhatom az intézmény, a gyerekek és a szülők nevében is, hogy nagy szerencsénk van Galo Lukács Tímea tanárnővel, akinek szívügye az ERASMUS. Nagyon szeret utazni, új embereket megismerni, könnyen alakít ki kapcsolatokat. Megbízható, nagy munkabírása van, megnyerő személyiség, az ERASMUS-ra, ami bár sok munkával jár, lehetőségként tekint. Több olyan, más intézményekben tanító kollégát ismerek, akik – miután szembesültek azzal, mennyi munkát kell beletenni a projektek kivitelezésébe – feladták. A mi kollégánk viszont szívvel-lélekkel teszi a dolgát, érdeklődő. Az ő személyiségén és lelkiismeretes munkáján keresztül az ERASMUS projektben az intézményünk kiemelten megbízható partnernek minősül”
– válaszolta az iskolaigazgató, amikor arra kerestem választ, mi az oka, hogy széles régióban a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont az egyetlen olyan alapiskola, amelyik több mint egy évtizede ennyire aktívan bekapcsolódik az ERASMUS-ba.
„Búcsúzóul hadd meséljek egy projektről, amiről török kollégáktól hallottunk. A projektnapot az irodalomnak szentelik: húsz világirodalmi vagy török regényt állóképen megvalósítanak, gyönyörű, az iskolában készített jelmezekkel. Az tanulók az installációknál előadnak egy-egy rövid jelenetet, mely az adott műhöz kapcsolódik. Versenyt is szerveznek a projektnapon, hogy még izgalmasabbá tegyék. Szenzációs ötlet, ugyanis ilyen formában egészen biztosan nem mondaná egyetlen diák sem a kötelező olvasmányokra például, hogy unalmasak, érdektelenek, nem akarnak foglalkozni vele”
– Galo Lukács Tímea tanárnőnek már kattogtak a fogaskerekek az agyában, látszott rajta, hogy helyben megvalósítható terveken gondolkodik. Pozitív gondolatok, csapatmunka, egymás felemelése jellemzi a gútai iskolában az ERASMUS projektek megvalósítását. A gyerekek hatalmas támogatást kapnak pedagógusaiktól: a tudaton túl, hogy számíthatnak rájuk, fordulhatnak hozzájuk problémájukkal, segítségkéréssel, a tanáraik erősítik a saját magukba vetett hitet, rámutatnak, hogy a gyerekek képesek megbirkózni a szemközt jövő feladatokkal.
Az ERASMUS+ tehát már javában működik az iskolában, a gyerekek ismerkednek a feladatokkal, dolgoznak, fejlesztik képességeiket. A nizzai tanárképzés után, 2027 áprilisában pedig újra repülőre ülnek: vár rájuk a mobilitás, ezúttal Litvániában.
fotók: Kalmár Csaba, Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont