A felvidéki Tornalján tartotta idei ülését a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület. A március 16. és 18. között zajló találkozó a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar evangélikus közösségek együttműködésére, jelenkori kihívásaira és missziós feladataira irányította a figyelmet. A rendezvényről Adámi Mária számolt be a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján.
A háromnapos program Rimaszombatban kezdődött, ahol a résztvevők a gályarabok emlékművénél tisztelegtek az elődök hűsége előtt. Az emlékezés során szó esett a hitben való megmaradás erejéről és azokról a történelmi példákról is, amelyek ma is bátorítást adhatnak az evangélikus közösségeknek. A rimaszombati evangélikus templomban nyitóáhítatot tartottak, majd a jelenlévők megismerhették a helyi gyülekezet múltját és jelenét is.
A tanácskozás második napján Tornalján folytatódott a munka. A részt vevő tagegyházak képviselői beszámoltak az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről, fejlesztéseiről és tapasztalatairól. A magyarországi, romániai, szlovákiai, ausztriai és nyugat-európai magyar evangélikus közösségek helyzete egyaránt szóba került. A találkozó egyik hangsúlyos témája a felvidéki magyar evangélikusság jövője volt, különös tekintettel azokra a szerkezeti változásokra, amelyek a közösségek életét a közeljövőben is érinthetik.
A beszámoló szerint szó esett arról is, hogy a szlovákiai magyar evangélikus közösségek képviselői azt szeretnék: az esetleges gyülekezeti összevonások során a magyar hívek lehetőség szerint más magyar közösségekkel kerüljenek egy egységbe. A résztvevők emellett a tavaly őszi, trencsénteplici bizalomépítő tárgyalásokat is fontos előrelépésként értékelték.
Kiemelt jelentőséget kapott a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház vezetőinek jelenléte is. Ivan Eľko egyetemes püspök és Peter Mihoč, a Keleti Egyházkerület püspöke a szlovák és a magyar evangélikusok közötti testvéri kapcsolat fontosságát hangsúlyozták. Ivan Eľko előadásában ismertette az úgynevezett „öt ujj” stratégiát, amely a hitelesség, a közösség, a küldetés, az éberség és a támogatás fogalmaira építve kívánja erősíteni az egyházi életet és az intézményi működést.
A tornaljai találkozó egyik központi témája a misszió volt. A délutáni kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról szóltak, hogy a gyülekezetépítés nemcsak belső szervezőmunkát jelent, hanem jelenlétet, megszólítást és hiteles keresztény életet is. A beszélgetés során többen hangsúlyozták: nem szabad szembeállítani a belső közösségépítést és a kifelé forduló missziót, mert a kettő csak együtt lehet gyümölcsöző.
A résztvevők kitértek arra is, hogy a misszió nem kizárólag a lelkipásztorok feladata. Egyre fontosabb, hogy minden hívő megtalálja saját küldetését, és saját környezetében is hitelesen tudja képviselni az evangélium üzenetét. A diaszpórában működő magyar protestáns közösségek tapasztalatai szintén megerősítették: a megmaradás kulcsa a tudatos közösségépítés és a lelki örökség továbbadása.
A harmadik napon történelmi és identitásbeli kérdések kerültek előtérbe. Az előadások felidézték Gömör és Tornalja evangélikus múltját, a térség soknemzetiségű örökségét, valamint azokat a történelmi töréseket, amelyek a 20. században új helyzetet teremtettek a helyi közösségek számára. A találkozón jelen volt Magyarország szlovákiai nagykövete, Balogh Csaba is, aki a nemzeti identitás és az egyházi közösségek megtartó erejéről beszélt.
A tanácskozás végén Kondor Péter püspök úti áldással búcsúzott a résztvevőktől. Mint fogalmazott, Isten szeretetét nap mint nap újra közel kell engedni a szívünkhöz, hogy az továbbáradhasson mindazokra, akik között szolgálunk.
Adámi Mária beszámolója szerint a tornaljai találkozó ismét világossá tette: a közös múlt ismerete, a testvéri kapcsolatok ápolása és a missziós jövőkép együtt adhatnak erőt a magyar evangélikus közösségeknek a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt.
fotó: evangélikus.hu