A Vatikán megerősítette az anglikán ordináriusok számára nyújtott támogatás valóságát. Az Egyházban működő, anglikán hátterű rendes kormányzati hatalommal bíró személyekkel kapcsolatban, Róma kijelentette, hogy közösségük értékes és egyedülálló szereppel bír a Katolikus Egyházon belül. Erre március 24-én került sor, a tanért és hitért felelős bizottság dokumentuma által, melyet az „Anglicanorum Coetibus” apostoli konstitúcióra hivatkozva adott ki. Ennek előzménye volt a hónap elején tartott találkozó, melyen több érintett főpap (vatikáni elöljáró és a szobán forgó csoport képviselői) az anglikán lelkiség és liturgiai örökség helyzetéről értekeztek – írja a National Catholic Register.
A hagyomány egyik fő értékeként a klérus és a laikus hívek közös egyházvezetési gyakorlatát emelte ki. Ezen kívül az evangelizációt, mely Isten közelségét a zene, illetve művészet által kívánja hirdetni; nem utolsó sorban pedig azt a pasztorális kultúrát, mely „majdhogynem monasztikus ritmust teremt a mindennapi életben.” A konferencia pozitívan értékelte a család hangsúlyozását, mely a hit elsődleges forrása, illetve a bibliaközpontú igehirdetést.
Steven J. Lopez püspök, a houstoni Walsinghami Miasszonyunk Katedrális élén álló főpap, a Szent Péter Székének Személyes Ordináriusaként üdvözölte a lépést. A Személyes Ordinátus hivatala az USA és Kanada területeit foglalja magába. Ennek alapítója XVI. Benedek pápa volt, aki 2012-ben jelölte ki a katedrálist, mint az anglikán hagyományú katolikusok központi templomát. Lopez arra biztatta híveit, hogy vigyék haza a dokumentumot és ennek alapján tisztázzák környezetükkel, miért tér el az ő vallásgyakorlásuk a megszokott katolikus normáktól.
Az anglikán ordináriusok ügyét II. János Pál karolta fel 1980-ban, aki engedélyezte, hogy az anglikánként felszentelt nős személyeket katolikus papokká szenteljék. Ezzel együtt lehetővé tette azt is, hogy a Katolikus Egyházba lépő anglikánok megőrizzék szertartásaik sajátos jellegét. Az anglikán gyökerekkel rendelkező katolikusok lelki gondozásáért felelős főpapok nem területi alapon végzik tevékenységüket, hanem különféle földrajzi helyen élő személyeket vezetnek, hagyományaik jellemzői alapján. Így Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Guam és a Fülöpszigetek egy központi vezetés alá tartoznak. Hasonlóan Anglia, Skócia és Wales anglikán hagyományú katolikusai is.
fotó: ordinariate.org.uk