Madeleine Spendier riportja a katholisch német hírportálon
A papi hivatások számának csökkenése sok egyházközséget nehéz helyzetbe hoz Európa-szerte. Paul Michael Zulehner emeritus bécsi pasztorálteológus szerint azonban létezhet megoldás: a cölibátusban élő papok mellett egy újfajta, közösségből kinövő papi szolgálati forma bevezetése.
Zulehner úgy látja, hogy ha az Eucharisztia valóban az egyházi élet „szívverése”, akkor biztosítani kell, hogy a hívő közösségek paphiány idején is rendszeresen ünnepelhessék. A hagyományos modell – amely kizárólag nőtlen férfiak pappá szentelésére épül – szerinte már nem elegendő.
A teológus a néhai dél-afrikai püspök, Fritz Lobinger nyomán a „personae probatae”, vagyis „kipróbált személyek” modelljét javasolja. Ennek lényege, hogy élő, elkötelezett közösségek válasszanak ki tapasztalt, hitben érett férfiakat – akár házasokat is –, akik megfelelő képzés után egy helyi papi team tagjaiként szolgálnának. Feladatuk a közösség vezetése és a szentségek ünneplése lenne.
Zulehner hangsúlyozza: a jövő kulcsa nem pusztán a cölibátus eltörlése vagy új fegyelmi szabályok bevezetése, hanem az élő, felelősséget vállaló közösségek megerősítése. Az egyház szerinte nem lehet „szolgáltató intézmény”, ahol a hívek csupán igénybe veszik a szentségeket, hanem olyan közösségnek kell lennie, ahol sokan aktívan részt vállalnak a küldetésben.
A cölibátusról úgy fogalmaz: az éppúgy „kockázatos életforma”, mint a házasság. A legfontosabb, hogy az egyházi szolgálatot végzők életállapotukban kiegyensúlyozottak és elégedettek legyenek.
A felvetett modell nem a hagyományos papság megszüntetését jelentené, hanem annak kiegészítését. A teológus szerint a jövőben a jelenlegi, akadémiai képzettségű papok több közösséget kísérő, koordináló szerepet tölthetnének be, miközben a helyi, választott és felszentelt közösségi szolgálattevők biztosítanák az Eucharisztia ünneplését.
Zulehner meggyőződése: ha az egyház valóban a keresztségből fakadó közös hivatásra épít, és élő „evangéliumi közösségek” jönnek létre, akkor a paphiány nem végzet, hanem megoldható kihívás.
fotó: wikipédia