Pontosan 135 évvel ezelőtt, 1891. május 15-én tette közzé XIII. Leó pápa a Rerum novarum kezdetű enciklikát, amely a katolikus társadalmi tanítás egyik legfontosabb dokumentumává vált. Az ipari forradalom korában megszületett pápai körlevél a dolgozó emberek méltóságának védelmében emelte fel szavát, és máig meghatározó hatással van az Egyház társadalmi gondolkodására.
A 19. század végének gyors gazdasági és társadalmi átalakulásai komoly feszültségeket hoztak Európában. Az ipari fejlődés ugyan fellendülést eredményezett, ugyanakkor milliók éltek nyomorban és embertelen munkakörülmények között. Sok munkás napi tíz óránál is többet dolgozott, szociális védelem, tisztességes bér vagy jogi biztosíték nélkül.
XIII. Leó pápa felismerte, hogy az Egyház nem maradhat közömbös a munkások szenvedése iránt. A Rerum novarum arra a kérdésre keresett választ, miként lehet igazságos társadalmat építeni a gyors gazdasági változások közepette.
Az enciklika egyszerre bírálta a gátlástalan kapitalizmust és a vallást, illetve a magántulajdont elutasító szocializmust. A pápa hangsúlyozta, hogy a munka nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem erkölcsi és lelki dimenzióval is rendelkezik. Megvédte a magántulajdonhoz való jogot, ugyanakkor emlékeztetett a vagyonosok társadalmi felelősségére és a közjó szolgálatának kötelességére.
A dokumentum több, akkoriban úttörőnek számító követelést is megfogalmazott: a tisztességes munkabérhez való jogot, a pihenéshez való jogot, a család védelmét, valamint a munkások szakszervezetekbe való szerveződésének lehetőségét. XIII. Leó külön hangsúlyozta, hogy a munkást nem szabad rabszolgaként kezelni, hanem tiszteletben kell tartani emberi méltóságát.
A Rerum novarum elindította a modern katolikus társadalmi tanítás fejlődését. A későbbi pápák rendszeresen visszatértek hozzá és továbbfejlesztették gondolatait. XI. Piusz pápa 1931-ben a Quadragesimo anno, XXIII. János pápa 1961-ben a Mater et magistra, II. János Pál pápa pedig a századik évfordulón kiadott Centesimus annus enciklikában reflektált az új társadalmi kihívásokra.
A dokumentum üzenete ma sem veszített aktualitásából. Az Egyház továbbra is azt hangsúlyozza: a gazdaság nem válhat öncélúvá, és nem kizárólag a profit logikája szerint működhet. Az embernek nem tárgynak, hanem a gazdasági élet alanyának kell maradnia.
A Vatican News szerint XIV. Leó pápa tudatosan kapcsolódik névadó elődje örökségéhez. A hírek szerint készülő új enciklikája külön figyelmet szentel majd azoknak az új társadalmi kérdéseknek, amelyeket a mesterséges intelligencia, az algoritmusok és az automatizáció korának kihívásai vetnek fel.
fotó: közösségi média