A Rosa Mystica makranci testvérületének a tagjai 2026. május 19-én a Hittanyán találkoztak ismét, hogy most Gájer László atya gondolati alapján az adakozás mibenlétéről elmélkedjenek, gondolkodjanak. Nem véletlenül, hiszen ki ne látná világunk összetett kihívásait: a geopolitikai feszültségeket, az egyenlőtlenségeket, a háborúk, a bizonytalanság, a terrorizmus, valamint a politikai és gazdasági instabilitással kapcsolatos problémákat, továbbá az éghajlati válságokat, amelyek egyik nagybani következménye többek között a migráció, kicsiben a kéregetők nemegyszeri visszaélése az emberek vallásosságával és együttérzésével?
Ezért ma különösen is fontos a közös gondolkodás és a helyes életmagatartás elsajátítása, amely hozzájárul Isten művéhez, a „közös otthon” védelméhez. A rászorulók megsegítése ugyanis inkább az igazságosság kérdése, mint a jótékonyságé, mivel a különböző anyagi helyzetben élő egyének és népek elidegeníthetetlen emberi méltóságának a megértése, tiszteletben tartása és előmozdítása által lehetnek sikeresek a szűkebb és a tágabb környezet átfogó emberi fejlődéseinek a projektjei.
Az adakozás nemegy közösségben kemény dió. Többnyire azért, mivel minden istentiszteleti alkalommal sor kerül adakozásra. Van, aki azt jó szívvel teszi, és már otthon előkészíti azt az összeget, amit az Úrnak szánt. Némelyek viszont megszólják azokat, akik semmit nem tesznek az adománygyűjtő perselybe, kosárba stb. Keményebb dió az is, hogy miként viszonyuljunk azokhoz a kéregetőkhöz, akik tudatosan visszaélnek mások vallásos érzületével.
Jó tudni és tudatosítani, hogy az Istennek tetsző, illetve nemtetsző adakozás mindenekelőtt nem az anyagiakban valósul meg, hanem a keresztény életvitelben nyilvánul meg. Az adakozás ugyanis egyben böjt is, hiszen lemondunk önmagunkról, kívánalmainkról, vágyainkról az Úr ügyeinek a javára, ugyanakkor legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint figyelmeztetjük és fegyelmezzük azokat, akik könnyelműségük, lustaságuk és nemtörődömségük révén visszaélnek a legszentebbel – a hit, a remény és a szeretet természetfeletti ajándékával.
Kétségtelen, hogy hatalmas kihívások ezek, de az Egyház csak velük együtt haladva, a szinodális lelkiségben, a megújult elkötelezettséggel tudja és lesz képes nem elveszíteni azt a reményt, amelyet ezek az előadások is, a közös ima, a Boldogságos Szűz Mária anyai oltalma, szentjeink közbenjárása és a szívből jövő áldás szeretne hatékonyan elősegíteni.
fotók: romkat.sk