A Szent X. Piusz Papi Testvérület aggodalmát fejezi ki a Magyar Katolikus Egyházzal kapcsolatban. A szövetség honlapjának szerzője arról elmélkedik, vajon mi történik most, a 16 esztendős Orbán-rendszer végeztével a helyi katolikus élettel? Hogyan alakul majd az Egyház és az újonnan alakuló kormányzat viszonya április 12. után?
A 2022-ben végzett népszámlálás alapján a kilenc és fél millió magyar állampolgár közül 29% vallja magát egyértelműen katolikusnak. Mivel azonban a lakosság 40%-a nem volt hajlandó meghatározni vallási hovatartozását, feltételezhető, hogy ez az arány jóval nagyobb. 2001-ben az adatok még határozottan 67,5% katolikussal számoltak, ám ahogy a nyugati világban mindenütt tapasztalható, a vallás erősen visszaszorul, a papi és szerzetesi hivatások egyre ritkábbak és gyengébbek.
Az Orbán-féle Nemzeti Együttműködés Rendszere nem csupán támogatta a történelmi keresztény felekezeteket, hanem alapvető választási bázisként, erkölcsi támasztópillérekként tekintett rájuk. Ez együtt járt a vallási építmények létesítésével, felújításával; nem utolsósorban pedig az egyházi intézmények megalakulásának és működésének támogatásával. Törvényi szinten tiltotta az LMBTQ-mozgalom nyilvános megmozdulásait, államtitkárságot működtetett a külföldön üldözött keresztények támogatására.
A Testvérület aggodalommal, ugyanakkor reménnyel is figyeli az események alakulását. Tudomásul veszi Magyar Péter katolikus gyökereit, piarista diákéveit. A jövendő miniszterelnök nyilvánosan és hivatalosnak szánt gesztust is tett a hit mellett: II. János Pál jelmondatát hirdette, részt vett Ferenc pápa temetésén stb. Ugyanakkor az egyházakkal kapcsolatban kijelentette, hogy azok többé nem vazallusai lesznek az államnak, hanem partnerei. Bizonyára elvi változások állnak be a kormányzati politikában, hiszen a Tisza szavazói egy rendkívül színes, sok politikai és világnézeti háttérrel rendelkező tömeget alkotnak.
Ők egyértelműen az EU mellett döntöttek, Magyar Péter pedig újra kívánja integrálni országát az Európai Unió hivatali rendszerébe. Ez pedig feltételezi annak a lehetőségét, hogy a magyar jogrend barátságosabbá válik a liberális erkölcsi értékek iránt, mint például a művi vetélés vagy az azonos neműek együttélésének hivatalos keretei. A Katolikus Egyház szempontjából felmerül az a gond is, hogy Erdő Péter bíboros egészsége jelentős mértékben megromlott. Ki vezeti tehát majd az átmenetet?
fotó: közösségi média