Nem geopolitikai elemzéssel, hanem a remény melletti határozott kiállással nyitotta meg előadását Német László bíboros a stájerországi Seggauban megrendezett pünkösdi párbeszéd fórumán. A belgrádi érsek szerint Európát ma sokan a válságok földrészének látják: növekvő megosztottság, bizalomvesztés és társadalmi fáradtság jellemzi. Ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad megfeledkezni azokról az erőkről sem, amelyek képesek lehetnek Európa megújítására.
Az idei „Pfingstdialog Steiermark” mottója is ezt a gondolatot hordozza: „Európa erősségei”. Az eseményen egyházi vezetők, tudósok és politikusok gyűltek össze, hogy a kontinens jövőjéről gondolkodjanak.
Német bíboros előadásában három kulcsszót emelt ki: remények, kihívások és feladatok.
A remény egyik legfontosabb jelének a fiatalokat nevezte. Szerinte több közép-európai országban – köztük Szerbiában és Magyarországon – egyre több fiatal kérdőjelezi meg a korrupciót és az autoriter társadalmi működést. Úgy fogalmazott: a fiatalság ma „erkölcsi szeizmográfként” működik, amely hamarabb érzékeli az igazságtalanságot, mint ahogy az a statisztikákban megjelenne.
Külön kitért a szerbiai diáktüntetésekre, amelyek a 2024-es újvidéki tragédia után bontakoztak ki. A tiltakozásokban szerinte nem csupán harag, hanem a változás reménye is megjelent.
A bíboros egy másik fontos jelenségre is felhívta a figyelmet: a vallás iránti új érdeklődésre. Bár Európa továbbra is szekularizált kontinens, sok fiatalban újra megjelenik a liturgia, az imádság és a közösségi hit iránti nyitottság.
„Az ember vágyakozása az értelem, a gyökerek és a transzcendencia után nem irtható ki” – fogalmazott.
Ugyanakkor komoly veszélynek nevezte a vallás politikai felhasználását. Figyelmeztetett: amikor a hitet populista vagy nacionalista célokra használják, a vallás elveszíti valódi küldetését, amely a hídépítés és a kiengesztelődés lenne. Az egyházaknak ezért világosan nemet kell mondaniuk a hit manipulálására.
Előadásának jelentős részét a növekvő militarizáció kritikájának szentelte. Szerinte Európában újra kialakulhat a bizalmatlanság ördögi köre, amelyben minden fegyverkezés újabb fegyverkezést szül. Minden fegyverekre költött euró hiányzik az oktatásból, az egészségügyből vagy a szegénység elleni küzdelemből.
Német bíboros külön is idézte XIV. Leó pápát, aki pontifikátusának középpontjába a béke ügyét állította. A pápa egyik imáját idézve hangsúlyozta: az ima nem menekülés a felelősség elől, hanem annak felismerése, hogy az ember korlátozott ereje Isten végtelen lehetőségeivel találkozik.
Az érsek szerint Európa jövője továbbra is az egységben rejlik. Egy széthúzó és konfliktusokkal teli világban az egységes Európa békeprojekt maradhat. A pünkösd üzenetéhez kapcsolódva úgy fogalmazott: ha Isten Lelke ismét megtapasztalhatóvá válik Európában, akkor a félelem kontinenséből újra a remény kontinense lehet.
Ebben az egyházaknak is különleges szerepük van. Német bíboros szerint az egyházaknak „a párbeszéd laboratóriumaivá” és „a kiengesztelődés iskoláivá” kell válniuk. Ehhez pedig valódi szinodalitásra van szükség: olyan egyházra, amely előbb meghallgat, mint beszél; előbb tanul, mint tanít; és együtt halad az emberekkel.
A bíboros hangsúlyozta: komolyan kell venni a peremre szorultak, a fiatalok, a nők és a másként gondolkodók hangját is. Csak így lehet az egyház hiteles tanúja az emberi méltóságnak, a részvételnek és a felelősségnek.
Beszéde végén arra figyelmeztetett: Európa nem csupán gazdasági vagy technokrata projekt. Európa mindenekelőtt értékközösség. Ha kizárólag az önérdek és a gazdasági haszon irányítja, akkor elveszíti a lelkét.
Forrás: Osztrák Katolikus Egyház honlapja
fotó: közösségi média