Lengyelországban jelentős figyelmet kapott az a bírósági eljárás, amelyben a Tarnówi Egyházmegye püspöke, Andrzej Jeż, a Tarnówi Járásbíróság előtt áll. A vád szerint késedelmesen értesítette a hatóságokat két pap (Stanisław P. és Tomasz K.) által elkövetett, kiskorúak sérelmére történt szexuális visszaélések gyanújáról.
Ez az első olyan büntetőper Lengyelországban, amely hivatalban lévő püspök ellen indul a visszaélések haladéktalan bejelentésének elmulasztása miatt. Az ügy így nemcsak egy konkrét személy felelősségét vizsgálja, hanem szélesebb kérdéseket is felvet az egyházi vezetők jogi kötelezettségeiről és az állami–egyházi jogrend kapcsolatáról.
Az ügyészség szerint a püspök hiteles információval rendelkezett arról, hogy a két érintett pap 15 év alatti személyeket bántalmazott, mégsem értesítette azonnal a nyomozó hatóságokat, ahogyan azt a 2017 óta hatályos lengyel jogszabály előírja. A hatóságok álláspontja szerint ugyan történt bejelentés, de nem „haladéktalanul”.
A püspök visszautasítja a vádakat. Az egyházmegye közleményben hangsúlyozta, hogy a „zéró tolerancia” elvét követi, és az eseteket az állami szervek felé is jelezte. Tájékoztatásuk szerint a püspök 2019-ben szerzett tudomást Stanisław P. ügyéről, ezt követően értesítette a vatikáni Hittani
Dikasztériumot, majd a kánonjogi eljárás lezárása után, 2020 augusztusában fordult az ügyészséghez. Tomasz K. esetében a kúria szerint a püspök 2021 decemberének végén, az információk megszerzését követően haladéktalanul értesítette a hatóságokat.
A mostani per csaknem két évvel a vádemelés után kezdődött meg. Fontos körülmény, hogy a két pap cselekményeit külön büntetőeljárásokban vizsgálják. Tomasz K. ügyében 2024-ben vádat emeltek, és mindkét pap egyházi büntetésben részesült.
Stanisław P. ügyét 2022-ben a polgári jog szerint elévülés miatt megszüntették. Az egyházmegye közlése szerint ugyanakkor az egyik áldozat már 2010-ben feljelentést tett az ügyészségen. A sajtóértesülések – köztük az OKO portál információi szerint – a pap 11 plébánián szolgált, és a hatóságok adatai alapján 95 gyermeket zaklatott, közülük 77-et szexuálisan bántalmazott. Ezek az állítások a nyomozó hatóságok közlésén alapulnak.
A per középpontjában nem maguk a visszaélések állnak. Ezek külön eljárások tárgyát képezik. Most az a kérdés, hogy a püspök eleget tett-e a bejelentési kötelezettségnek a jogszabályban előírt módon és időben. A vita részben a „haladéktalanság” fogalmának értelmezéséről, részben pedig az egyházi belső eljárások és az állami jogrend közötti viszonyról szól.
Az ügy társadalmi visszhangja jelentős. Egyesek szerint az eljárás a jogállamiság következetes érvényesítésének jele, mások az intézményi működés összetettségére és a kánonjogi folyamatok sajátosságaira hívják fel a figyelmet.
A végső döntést a bíróság hozza meg a bizonyítékok és a jogszabályok mérlegelése alapján. Addig az eljárás a felelősség, az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság kérdéseiről szóló szélesebb társadalmi párbeszéd része marad.
fotó: porebamala.pl