A hit és a tudomány kapcsolatáról beszélt XIV. Leó pápa május 11-én, amikor fogadta a Vatikáni Csillagvizsgáló Alapítvány vezetőit. A Szentatya hangsúlyozta: a hit és a tudomány nem egymás ellenfelei, hanem közösen szolgálják az igazság keresését, az ember javát és a teremtett világ védelmét.
Beszédében felidézte elődje, XIII. Leó pápa örökségét, aki 135 évvel ezelőtt újraalapította a Vatikáni Obszervatóriumot annak jeleként, hogy az Egyház nem ellenzi a valódi tudományt, hanem támogatja és bátorítja azt.
A pápa szerint napjaink legnagyobb kihívása már nem a tudomány és a vallás közötti feszültség, hanem az objektív igazság létezésének megkérdőjelezése. Úgy fogalmazott: mind a tudomány, mind a hit olyan korban él, amelyben egyre többen tagadják magának az igazságnak a létét.
XIV. Leó emlékeztetett arra is, hogy az emberiség különleges felelősséget hordoz a teremtett világért és a legkiszolgáltatottabb emberekért. Szerinte a tudomány fejlődésének mindig az emberi méltóságot és a közjót kell szolgálnia.
Külön szólt a csillagászat szépségéről is, amelyet az „ámulat és a szépség egyetemes nyelvének” nevezett. Hangsúlyozta: az éjszakai égbolt szemlélése segít felismerni az ember helyét a teremtésben, és ráébreszthet Isten nagyságára.
Beszédében arra is figyelmeztetett, hogy a modern világ könnyen eltávolíthatja az embert a teremtett világ csodáinak megtapasztalásától. XVI. Benedek pápa gondolatát idézve megjegyezte: mesterséges fényeink sokszor elhomályosítják azokat a csillagokat, amelyeket Isten helyezett az égre.
A Szentatya végül arra emlékeztetett, hogy a kereszténység a megtestesülés vallása, ezért a világmindenség kutatása nem távolítja el az embert Istentől, hanem akár közelebb is vezetheti hozzá. Mint mondta, a teremtés mélyebb megismerése az ember szívében élő istenkeresés egyik formája is lehet.
fotó: közösségi média