Tegnap, február 17-én nyílt meg egy tartalmában és üzenetében is módfelett figyelemfelkeltő kiállítás Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Közel egy hónapra az intézmény falai közé költöztettek tárgyakat vagy történeteket olyan szerb középkori keresztény kulturális örökségi emlékekről, melyek léte veszélyben forog.
A tárlat olyan keresztény műemlékeket vonultat fel, mint a dečani és gračanicai kolostor, a Peći Patriarchátus, valamint a prizreni Ljeviši Istenszülő-templom, melyek a balkáni térség középkori művészetének és egyházi kultúrájának meghatározó alkotásai. Ezek a helyszínek szerepelnek az UNESCO világörökségi, illetve a veszélyeztetett világörökségi listáján.

Bemutatásra kerülnek a freskóművészet és az egyházi építészet és díszítőszobrászat remekművei, középkori írásos emlékek – alapítólevelek, falfeliratok, kőbe vésett szövegek. A freskók közül több munumentális ciklus a bizánci késő középkor leggazdagabb ikonográfiai programjai közé tartozik.
A kiállítás nem csak a vallási tárgyakra és helyszínekre szorítkozik. Bemutatja mindazokat a jelenségeket is, melyek miatt ezek a kulturális örökségek veszélybe kerültek. Szó esik a fegyveres konfliktusok okozta rombolásról, a vandalizmusról, az ellenőrizetlen, néha már befolyásolhatatlan környezeti behatásokról, ahogyan arról is, micsoda emberfeletti küzdelmet folytatnak szakemberek, hogy ezen vallási ereklyéket sikerüljön megóvniuk az utókor számára, illetve hogy megfelelő állagvédelmet tudjanak biztosítani.

„A tárlat lehetőséget teremt arra, hogy a közönség „közelebb lépjen” ezekhez a több száz éves szent helyekhez, és érzékelje a spirituális jelentőség és a fizikai veszélyeztetettség közötti törékeny egyensúlyt. A közönség olyan lebilincselő történeteket is felfedezhet, amelyek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé. A bemutatott emlékek között szerepelnek olyan alkotások, amelyek esetében a középkori mesterek személye és kézjegye is azonosítható; valamint olyan uralkodói alapítások, amelyek mögött hatalmi konfliktusok, családi drámák és történelmi fordulópontok húzódnak meg”

– tájékoztat a Néprajzi Múzeum. A kiállítás látogatói megismerhetik a prizreni Ljeviši Istenszülő-templom megrázó történetét. A templom falainak freskóit még a 14. században festették: több mint 600 éven át viszonylag épen fennmaradtak, ám 2004-ben, a koszovói zavargások során a templomot – ami a szerb ortodox örökség egyik legjelentősebb koszovói emléke volt – felgyújtották. Olybá tűnt, a tűz és a füst miatt az értékes freskók jó része végleg elveszett. A restaurátorok azonban egy meglepő tényre hívták fel a figyelmet munkájuk során: a középkori mesterek által alkalmazott pigmentek és vakolatréteg egy része ellenállóbbnak bizonyult a tűzzel szemben, mint a későbbi átfestések. A felszíni károk eltávolítása után olyan részletek kerültek napvilágra, melyeket korábban még senki sem látott: finom arcvonások, apró feliratok, rejtett festői megoldások. A templom ma egyszerre szimbolizálja a pusztítást és a túlélés ígéretét.

A kiállítás március 15-ig tekinthető meg.
fotók: wikipédia, Néprajzi Múzeum